Magyar Forint – HUF

• A ma is használt forintot 1946. augusztus elsején vezették be. Ugyanakkor a forint, mint olyan már a középkorban is létezett. Károly Róbert 1320-as évek elején vezette be az aranyforintot, a firenzei arany mintájára (innen a forint elnevezés), amit akkor Körmöcbányán vertek (körmöci dukát).
• 1750 és 1892 között az ezüst forintosok is forgalomban voltak a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia korában. Ezen felül 1848-49-ben Kossuth Lajos veretett aranyforintot (köztük a híres Kossuth-bankókat).
• Az első bankjegysorozat csak két tagból állt: a 10 és a 100 forintos bankjegyből. Emellett 2, 10, 20 filléres és 1, 2, 5 forintos fémpénzeket bocsátott ki az MNB. 1951-ben az 50 forintos, 1970-ben az 500 forintos bankjegy került forgalomba. A rendszerváltáskor bocsátották ki először az 5000 forintost, 1997-ben a 10000 forintos, 2001-ben pedig a 20000 forintos bankjegyet. A Magyar Nemzeti Bank 1993-tól új forgalmi érmesort, 1997-től pedig új bankjegysorozatot bocsátott ki, a korábban kibocsátott érméket és bankjegyeket 1999 októberétől kivonták a forgalomból.
• A magyar bankjegypapír gyapotból készül, ami lehetővé teszi, hogy az sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon.
• A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan.
• Érdekesség: A horvát kétkunás érme és a magyar tízforintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik őket. A horvát parkolási cég vezetőjének elmondása szerint többször találnak ilyen magyar érméket az automatákban.

  Svájci Frank – CHF

Svájc és Liechtenstein államok, és Campione d’Italia város hivatalos pénzneme, váltópénze németül: rappen; franciául: centime; olaszul: centesimo; rétorománul: rap.

A svájci frankot 1850-ben vezették be a francia frankkal azonos értékben, felváltotta a kantonok addig használt különféle pénzeit, melyek közt volt (1½ francia frank értékű) frank is.

A svájci frank nagyon stabil valutának bizonyult a történelem során, és máig a „mentsvár” valuta szerepét tölti be: gyakorlatilag nem inflálódik és 2000. május 1-jéig 40%-os kötelező aranyfedezeti arányt írt elő a törvény.

  Euró – EUR

• Az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, a 28 tagállamból jelenleg 19 országban (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia), illetve az Európai Unió intézményeiben használják. Az előbb említett 19 ország alkotja az eurózónát.
• Szerződés alapján Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán államokban, valamint nem hivatalosan Koszovóban és Montenegróban is eurót használnak. Emellett használatban van olyan Európán kívüli térségekben is, amelyek részei, vagy függőségi viszonyban vannak euróövezeti állammal: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, a Francia Déli-területek.
• Az amerikai dollár után ez a második legjelentősebb tartalékvaluta, a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem, illetve a legnagyobb összértékben jelenlévő valuta a világon.
• Gazdaságpolitikai célja az Európai Unión belüli egységes piac működésének javítása, illetve a négy szabadság (áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása) érvényesítésének könnyebbé tétele.
• Észak-Korea külkereskedelmi célokra használja az eurót 2002 decembere óta, felváltva vele az amerikai dollárt (USD). Az ország nemzeti valutája, a von (KPW) nem konvertibilis, csak belföldön használatos.Irán 2007 decemberében jelentette be, hogy ezentúl USA dollár helyett eurót és jent kér a kőolajáért.

  

  Holografikus jel az öteuróson

  2009 októberében a legnagyobb közel-keleti termelők, valamint Kína, Oroszország, Japán és Franciaország pénzügyi vezetői arról egyeztettek, hogy a dollárt egy valutakosárral váltanák fel a nyersolaj-kereskedelem elszámolásában. E kosár a japán jent, a kínai jüant, az eurót és az aranyat, valamint Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) arab exportőreinek – Szaúd-Arábia, Abu Dzabi, Kuvait, Katar – még csak tervezett közös pénznemét tartalmazná.

   

  Angol font – GBP

• A valuta teljes, hivatalos neve a font sterling, ezt azonban nem igazán szokták használni. A beszélt angol nyelvben szokták „quid”-nek nevezni, ami a „Valamit valamiért” („Quid pro quo”) latin kifejezésből származik.
• Az angol font a legrégebbi forgalomban lévő valuta a világon (eredete a VIII. századra tehető). A negyedik legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár, az euró és a japán jen után.
• 1971-ig a font tizenkettes számrendszeren alapult, vagyis egy font 240 pennyt ért (1 font = 20 shilling, 1 shilling = 12 penny). Ezután tértek át a tízes számrendszerre, ami alapján a font egyetlen váltópénze a penny, és 1 font 100 pennyt ér.
• A bankjegyek hátulján mindig valamilyen angol híresség szerepel, különböző kiadásokon mindig más. A 2016-os 5 fontos bankjegyen Sir Winston Churchill, a 2017-es 10 fontoson Jane Austen lesz látható.
• Az amerikai dollár és az euró után a brit font a világon a harmadik legelterjedtebb tartalékvaluta. A font az amerikai dollár, az euró és a japán jen után a negyedik legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem a nemzetközi devizapiacon.

  Amerikai dollár – USD

• Az amerikai dollár, mint fizetőeszköz 1690 óta létezik.
• A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és mára már ez a legelterjedtebb pénznem a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként.
• A pénzérmék „élettartama” átlagosan 25 év, viszont a bankjegyek ennél gyorsabban elhasználódnak. Egy 1 dolláros bankjegy 22 hónapig, egy 5 dolláros 16 hónapig, egy 10 dolláros 18 hónapig, egy 20 dolláros 24 hónapig, egy 50 dolláros 55 hónapig, egy 100 dolláros pedig 89 hónapig használható átlagosan.
• Az amerikai bankjegynyomda beváltja a megcsonkított bankjegyeket, feltéve, hogy azoknak legalább a felét fel tudjuk mutatni.
• Egy 2009-es kutatás szerint, a megvizsgált dollár bankjegyek 90 százalékán kimutatták a kokain valamelyik összetevőjét.
• Az amerikai dollár bankjegyek len és pamut keverékéből készülnek.
• 2003 óta nem adtak ki 2 dolláros bankjegyet. Egyesek úgy vélik, hogy a 2 dolláros balszerencsét okoz, de ha letépjük az egyik sarkát elmúlik a balszerencsénk.
• Eddig kétszer került női arckép amerikai bankjegyre: Martha Washington képe az 1891-1896 között nyomtatott, ezüstre váltható 1 dollárosra és 1865 és 1869 között forgalomban lévő 20 dollároson szereplő csoportképen Pocahontas volt látható. 2020-ban a nőknek szavazati jogot adó 19. alkotmánymódosítás 100. évfordulója alkalmából fog újra női arckép kerülni dollár bankjegyre, méghozzá Herriet Tubman afroamerikai rabszolgamentőé.

  Orosz rubel – RUB

• 1704-ben I. (Nagy) Péter cár vezette be a rubelt pénzreformjával, ezzel az elsők közé tartozik a világon, akik bevezették a decimális pénzrendszert.
• Az újonnan bevezetett ezüstpénz 100, rézből vert kopejkára oszlott. Az ezüstrubelek három nagyobb értékű aranypénzre voltak beválthatók: az arany 2 rubelre (duplarubel), a dukátra (2 és fél ezüstrubelt érő cservonyec) és a duplacservonyecre (5 ezüstrubelt ért).
• A rubel neve az orosz „rubityh” kifejezésből származik, jelentése: „aprítani, vagdalni”. Az elnevezés utal arra, hogy a fizetőeszköz szerepét valamikor a nemesfém rudakból vágott apró arany- és ezüstdarabkák alkották.
• Az évszázadok során többször kicserélték az érméket és idővel megjelentek a bankjegyek is. A ma használatos rubelt 1998-ban vezették be, a korábbi rubel 1000:1 arányú beváltásával.
• A rubel bevezetésekor kb. 0,2 amerikai dollárt ért, az 1998. augusztusi orosz gazdasági válság eredményeként nagy értékvesztésen ment át (értéke egy hónap alatt felére csökkent).
• A ma használatos rubelt 1998-ban vezették be, a korábbi rubel 1000:1 arányú beváltásával.
• Jelenleg hét fajta bankjegyet (5, 10, 50, 100, 500, 1000, 5000) használnak.